...morfondírozások...

Ezt a fotót mikor megláttam belém mart..

A mindennapokra emlékeztetett, arra a valóságra, amitől elfordítjuk tekintetünket, ami helyett sokan a csillogó kirakatokat bámulják, vagy saját maguk által kreált kicsinyke világukban élnek.
A világunk falai omladoznak... tűnnek el belőle értékek, és újak születnek...

Ez a kép gyönyörű. A fotós egy történetet zárt egy pillanat képébe...

Vajon meglátjuk ezeket az utcán?
Vagy elmegyünk mellette, mert a munka a tanulás a mindennapok nyüzsgő, zsibongó rohanása elborítja elménket...?
Megállunk néha a rohanás közepette, és észre vesszük a világot magunk körül?

Vagy ha látjuk is tova siklunk, hiszen mi érdekes lehet egy hajlott hátú öregben és egy felröppenő madárban...?
Talán semmi.. de talán mégis...

Engem elgondolkodtatott. Történet szövődött bennem a kép által,
és a gondolat tanulsága: én is tova-tova rohanok a világot magam körül alig észre véve...
A kép már elérte célját... adott, gondolatokat is...

..röpke helyzetjelentés..

Az élet változatos kiszámíthatatlan..
Nagyon felpörgött az élet körülöttem csak ámulok-bámulok és töltődök... nap mint nap újabb élmények és pozitív történések vesznek körül.
...feledtetve minden eddigi fájdalmat és nehézséget...
Írnék és mesélnék, sort sorra halmozva, de teendőim elragadnak...
pedig mesélnék, véget nem érő sorokba gondolatokba zárva élményeimet, örömöket, de talán ezekre a pillanatokra nincsenek is igazán jó szavak..., csak történnek és igazán jó megélni őket..
Egy új ismeretséget, mi sok, igazán jó beszélgetést és kellemes élményt ad.
Az új munkahely közegét, hol nap mint nap csodák vesznek körül.
Kedvesemmel töltött perceket, mik néha kevesek, de annál szebbek és mélyebbek.
Annyi élmény, oly sok röpködő gondolat, melyek végére madzagot kötnék, hogy pár pillanatra megfékezzem repülésüket, majd újra engedjem repülni, tova tűnni őket...

"A természettel egyé lett,
halljuk hangjának muzsikáját,
a mennydörgés morajában,
s az éji madár dalában,
érezzük tudjuk jelenlétét,
sötétben,
a fényben,
a fűben és a kőben.."


Shelley



Eltávozott közülünk.... a rák győzedelmeskedett testén. Az itt maradottak szíve gyászba borult... Unokája, lány siratja. Én csak pillanatokat, életének töredék részét láthattam, ismerhettem..., de saját pótnagymamámként szerettem. Szívemben fog élni minden kedves emléke... Nyugodjék békében...

Mehmet Urgut

Mehmet Urgut egy török fotográfus, neves fotósnak számít.
Nevét Google-ba beütve, sok információ található róla, mindazok számára akik kedvet kaptak megismerni tetemes munkásságát..

Véletlen bukkantam rá...
Barangoltam a kedvenc fénykép és képmegosztó oldalamon, hol megtaláltam egy fotóját, ami megfogott, megragadott, megérintett, majd azon kaptam magam, hogy már órák óta ülök a gépnél, és próbálom befogadni a képeit..., csak gyönyörködök és gondolkodok, mert érzéseket, gondolatokat ébresztenek munkái.
Pár képe amelyek különösen megérintettek...

Bahadir Baruter

Act of insanity

Spiritual III.

Mourning

Wild Wind

Made from Earth

Raven

Rebel

Cerub

Photograph



Karakalem Mayis




i love Rock n' Roll

..lélek.. képekbe zárva..

Szeretek deviantArt-on barangolni. Néha csak egy szót, egy fogalmat beütve a keresőbe és figyelve, milyen képeket hoz ki, hogy ki milyen cím alá sorolja be, képeit, ezáltal valamiképpen meghatározva, azok tartalmát, fogalmát.
Most is, így tettem. A "soul" lélek volt a szavam. Mostanában ez a szó önmagában sokat foglakoztat, mint fogalom, mint megtestesülés, mint mindannyiunkban megbújó belső mozgató rugónk, mely meghatároz minket. Mi mégse tudjuk igazán meghatározni, kifejezni, körül írni.. pár kép, ami valamiért számomra ebből valamit mégis kifejez..