2010. szeptember 23., csütörtök

Macskáim





Otthonomat és a minden napjaimat két kedves állattal osztom meg..
Mindketten egy-egy külön személyiségek..

Elsőként Ő Lacasága, más becenéven Őfensége..
E kitüntető címet nem pusztán perzsa mivolta miatt érdemelte ki.
Sokkal inkább arisztokratikus viselkedés, és kedvesen tartózkodó termésezte miatt.
Nagyon okos, remekül kommunikál, (lassan 10éve élünk együtt és tanuljuk, meg egymás jelrendszerét.)
Nap, nap után tanítanak valami újat a viselkedésükkel, a természetükkel..
A különlegességei közül az egyik, a szociális érzékenysége.. ami lenyűgöző..
Befogadott, talált cica, talán ebből is fakad, hogy a környék kóbor cicáit behozza vacsorázni..
Belökdösi őket az ablakon, ott ül mellettük, majd kizavarja vacsi után őket.. télen van, mikor hagyja, hogy még bent maradjanak melegedni..
Ő az a cica akinek van kutyabarátja, a szembe szomszédban lakó labradorral, igen jóba vannak :-)

Ezekkel a szemekkel mindent elmond, és rekedtes nyávogásával.. ha mégse figyelnénk, puha nagy praclijával, megbök, jelzi itt van, és most rá kéne figyelni..


Az alvás és játék a két fő tevékenység.. nappal ha zavarja az asztalomon való nyugodt alvását a fény, egyszerűen betakarja a szemét.. fesztelenül alszik és veszi fel a kitekert pózokat.. Nagyon bíznak bennük, ha idegen van a házban az alvási és testtartási szokásaik is rögtön megváltoznak.. Bármin bárhol képes aludni.. Akár egy puha szőrös párna..


A cica aki egérrel/egéren álmodik..:-)


Ő Szaffi kisasszony.. Nőket megszégyenítően nőies természet, kicsit vadóc és önfejű is ez igaz..
Nagyon szeretem, igazi béke szigete vele tölteni az estéket.. amikor begömbölyödik az ölembe és együtt olvasunk.. a komunikácója, különbözik Lacáétől, rá másként kell figyelni, de ő is mindent elmesél..
Egy kifejezetten dumás macska.. Folyton magyarázza mi történt vele, rendszabályoz és leszúr ha későn térek haza..
Megsértődik, és visszabeszél ha fegyelmezem..
Babszem kis jószág,de ő nagy cicának érzi magát ha ott vagyunk vele, vagy a Laca vigyázz rá..
Feltétel nélküli a bizalma, a kapcsolatunk mély, ember és állat közti kapocs..
Érezzük értjük egymást.. a szeretetünk kölcsönös egymás felé.. Ami egy macskával szembe merész kijelentés, de vele már tapasztalatra és évekre alapul a véleményem..
Apukámnak Lacával van ennyire mély kapcsolata..


Igazi természetesen, vad szépség..





Az élet kevesebb lenne a velük való kapcsolatunk nélkül..
Az állatoktól sok a tanulni valónk, nem szabad sajnálni az időt, a megfigyelésükre és megértésükre,játszi könnyedséggel, alakul ki a közös nyelv ha a nyitottság, megvan a szívünkben...

2010. szeptember 12., vasárnap

Borfesztivál.. 2010 budai vár


Bevallom töredelmesen nem értek a borokhoz, de mégis néhanap szívesen ellátogatok borfesztiválokra... A zenei kínálat ami a legfőbb vonzerő , és döntő érv tud lenni..
Idén se volt másként szeptember 9. én kihagyhatatlan zenei programot sorakoztattak fel a szervezők. ( Bodnár Szilviával, Herczku Ágnes, Csík, Ghymes)

A jó borokat kedvelem, van pár amit bátran merek leemelni a polcról, mert nem lehet velük mellé fogni... ( jobb minőségű száraz fehérel vagy vörössel ritkán, a desszert borok már érzékenyebb téma, ott ha biztosra akarok menni Tokaji későszüretelésű furmint.. bár már sikerült abba is csalódni.. )

A borfesztivál alkalmat ad, új olyan borfajták ,megismerésére, amivel vagy nem találkozok a hétköznapok fogatagában, vagy le nem merném venni a poclról.. (és nemcsak az ár amiatt.. )

Lékesedéssel és kíváncsisággal vágtam bele bortúrámba... bármily meglepő de egyedül..
Nem szerettem volna idegenvezetőt, kis kalandomhoz.. eleinte persze mint minden nő és is telis tele voltam kétségekkel, gátlásokkal jaj , hogy néz ez ki..nőként egyedül egy borfeszten.. úgy hogy nem is konyítok a borokhoz.. biztos bolondak néznek majd..
Belépve a fesztivál területére szorongásaim csal torlódtak.. míg meg nem csapta fülem egy hang,mit nem lehetett nem követni. Bognár Szilvia énekelt a színpadon.. nyugodt és biztos léptekkel haladtam a zene felé, üdvözölt mosollyal konstatáltam a színpadot,majd megkerestem a megfelelő távolságot.. (sajnos kezdetben a hangosító fiúk, erősre vették a hangosítást, vélhetően közönség csalogatás volt a cél.. )
Bognár Szilviával való találkozásom első alkalom volt de , szerelem elsőre..
Felcsendülő lágy hangja, kedves mosolya és sugárzó természete rabul ejtett.
A zenéjük, körbe font akár egy meleg takaró, mi puha selymes, meleg és biztonságos, jó belé bújni és megszűnik a világ egy pillant alatt..

Bognár Szilvia :Este lett a leánnak

A zeni élmény után valami , bor élmény után indultam.. mit tegyen egy nő ki nem ismeri a borokat, de kíváncsi az újra.. járkáljon nyitott szemmel és lesse a gondosan elhelyezett hívogató táblákat , míg meg nem akard a szeme valami olyanon ami odavonzza.. a tudatosabb választásba sokat segít ha már megvan strad, akkor megkérdezni a megtetsző borról pár dolgot..
Nem kell ettől félni, a pult mögött álló ért a borokhoz , jó estben vagy legalábbis ahaz amit elakar adni, és készségesen válaszol..
Első találkozásom egy olasz mandulaborral volt..
Meglepően kellem élményt nyújtott..
Ha el szeretnéd képzelni:
idézz fel magadba egy tokaji asszú gyümölcsös teltségét, kicsit lágyabb finomabb ízvilágban, ezt hintsd meg képzeletbe leheletnyi marcipán aromával, és a mandula telt mégis kesernyés izével. A mandula keserédességét, csak háttérben érzed miután végi haladt szádban az olajosan selymes bor.. és csak emlékeztetőül , hagyva maga után a mandula ízt..
Az illata betölt eltölt,már már fojtogatóan édes és nehéz... kellemes kis mennyiségben..

Afféle bor ez, ami mellé jó zenét hallgatni, legalábbis én ezt tapasztaltam vele..
Csodálatos élményt nyújtott a Heczkú Ágnes hangja és ez a testes édes émelyítő bor..
Az illatok és a zen együtt,tejességebe olvatd.. A női léllke szárnyalt virult és töltődött..
Most értettem meg igazán,mit érezhetnek a férfiak mikor arról mesélnek milyen jó leülni egy pohár ital mellé zenét hallgatni.. Egy érettebb konyak és klasszikus zene párosítás adhat hasonló élményt.. a férfi léleknek..

Herczkú Ágnes : Ha te tudnád

De az élvezetek fokozásának itt nem volt vége..
Az édes és nehézre valami könnyedebbre vágyakoztam..
Itt vakon mentem, biztam női ösztöneimbe.
Megakadtam egy "szakrális borászt" feliraton.. nem tudtam szó nélkül megállni, hogy meg ne kérdezzem ez mégis mi?
Mert l nem illet bele a képbe, gondoltam, hogy marketing fogás és valahogy ki kell lógni a sorból. A bűbáj névre hallgató rosé jukhoz mégse írhatják óda, hogy XY borászat.. az olyan unalamas lenne.. Bizalmatlankodva tettem fel a kérdést mit kéne értenem a "szakrális borászat" alatt.. Mire köztérdleve közölték velem, hogy ehhez nem értenek,a tulajdonosok ötlete, de a borokról szívesen mesélnek.. gyorsan rá is kérdeztem bűbűj nevű roséjukra. Miről hamariban megtudtam sok okosat.. érlelésről, ízvilágról.. egy alapvetően friss gyümölcsös szerintük málás bor.. ( bevallom a málnát nem fedeztem fel benne , de biztosan nem a mandula bor után kellett volna kóstolnom..) A vágyott célom teljesült friss üde kicsit savas bor sikerült találnom a következő koncert élményhez társnak..

Csík zenekart nem kell bemutatnom.. ki még nem ismeri pótolja .. :-)
Zseniális koncerttel kápráztatták le a hálás közönséget. A Csík zenekar számomra régi új szerelem, időről időre egymásra találunk, és újabb élményeket jelent minden egyes találkozás.. Leginkább élőben.. de őket talán élőben az igazi látni és hallgatni is..

Csík zenekar: Fellegajtó


Az estét a Ghymes zárta.. vártam koncertjüket, mert rég halottam őket..
Nagy csalódást okoztak.. bemutatták, hogy lehet megölni a zenét, lélek nélkül játszani..
Kedvenc dalomat tőlük,sikerült olyan borzalmasan eljátszani, hogy alig ismertem fel..

Ghymes :tánc a hóban

Keserű szájízzel vontam le a tanulságot.. Ghymest már csak cd ről..
nehogy az este rosszul záruljon, megkoronáztam egy megbiztatóan finom borral..
Tokaji Furmint későszüretelésű.. olajos selymes édes bor.. gyümölcsös, de mégse telítően tömény..

Összegezve fantasztikus élmény volt a borfesztivál.. Sose hittem volan, hogy ilyen remekül fogom érezni magam rajta..
A jó borok és a jó zenék gyógyítják a lelket, és ünneplik az életet..

2010. augusztus 7., szombat

...



Tánc..
Az élet olyan akár a tánc.. Változik alakul.. újabb és újabb formák, mozdulatok alakulnak át egymásból, egymást követve , egy örök körforgás részeként..



2010. március 23., kedd

Mohácsi hétvége képekben..



Előkészületek..



Tanulás.. egymástól a vasról..




Attila és Gábor a két testvér ....





Együttes munka..




A vasra várva..




A hiccelés..



A munka fényei...




Lapdamaszt köteg..



A jókedv se maradt el, a sok munka mellett..



Másnap én tanultam..
A minta ki választásában, Prüntyő nagy segítségére volt apukájának..


Neki a kakasos tetszett..




Döcögős kezdetek..




Még sok gyakorlás vár rám.. de nagy élvezettel tanulom..
Az első egybefüggő fél cm-es vonal öröme, az első íveken aratott diadalok..


2010. március 15., hétfő

....


...van mikor rám talál egy gondloat, egy idézet, ami finoman helyemre billent.. ..választ adva kérdéseimre.. áthatolva makacs vak tudatom vaskos falain..

„A dolgoknak az a természete, hogy amikor felismered, hogy tulajdonképpen egy akadályról van szó, akkor már nem is akadály. Éppen így, ha nem ismered fel, hogy az csupán egy akadály, és túlságosan komolyan veszed, akkor megerősödik, megszilárdul, és valóban torlasszá válik.”

/Szögjal Rinpocse/

..Köszönöm..

2010. január 12., kedd

India...



India .. ha eszünkbe jut , képek jelennek meg legtöbbünk lelki szeme előtt, színes és pompázatos templomokról, gazdagon díszített faragványokról szobrokról.
Istenekről, Síva és Visnú ábrázolásáról, mítoszokról....
Magával ragadó misztikus világnak tartjuk, mi fátyol mögé rejti arcait..

Mostanában jobban elmerültem India vallás történetében, mit most nem szeretnék itt bővebben tárgyalmi mert nálam jóval műveltebb fők ezt egy remek tanulmányokba össze foglalták. pl.: Az uniworld vallás történeti előadásaiból szemezgetve..

Hinduizmus
Budhizmus

Pár kép erejével utazni hívok bárkit Indiába.. Egy olyan világban, hol az istenek az emberek között élnek, talán öröktől fogva..

India világa, és a hinduizmus elméletben és gyakorlatban egyaránt egyesíti magában a vallási élmények és cselekvések mindazon fokozatait, amelyet az ember szellemi fejlődése során bejárt, a fétisek, hegyek, folyók, növények,állatok, démonok, és szellemek kultuszától, helyi hősök, szentek és istenek iránti hódolaton át egészen a legmagasabb rendű egyistenhitig, a misztikus panteizmusig és addig a meggyőződésig, hogy világegyetemet nem valamilyen világ ura, hanem örök erkölcsi törvények kormányozzák.
A Máhábháráta, büszke szavaival élve: "Ami itt nincs meg, az egyáltalán nem is létezik.. "


































2009. november 30., hétfő

A város meséi..

Sokszor hallottuk már, "milyen csodaszép város Budapest".. majd általában erre a mondatra első reakcióként halk mosolygás, fut át arcunkon,- mert belegondolunk-.... a bűzös utcákba, a szél sodorta szemétbe, a bizalmatlan kis mellék utcákba, a málladozó vakolat, a koszos falak.. Fel se tűnik néha már mellettük, az sok apró kis csoda..
Legtöbbször csak a lábunk elé, max. a kirakatok fénye felé fordítjuk tekintetünket, vagy rohanunk, fejünk telis tele gondolatokkal, elintézni valókkal.. stb.. meg se állunk egy picikét megpihenni, engedni a csodálkozásnak, pár pihentető percet..
Sokáig én is elsiklottam felettük,csak ritkán engedtem magamnak lopott kis perceket az álmélkodásnak.. majd nagy sóhajtással, mentem tovább, gondolván - "de jó lenne fotózni őket!" - Valahogy megragadni történetüket, fényüket bájukat..

Most vasárnap, Kedvesemmel magunkhoz vettük a fényképezőgépet, és neki indultunk a városnak....Már benne is érett a gondolatat, hogy ne csak meg megálljunk a vaskapuk ,előtt és meséljen róluk, hanem fotózzuk őket.. Ki tudja meddig láthatjuk még őket? Ne csak gondolatainkba őrizzük, formáikat meséiket..

Sétánkon, találkoztunk, gazdagon tekergő indákkal, csigavonalba kunkorodó játékos levélkékkel, sarkokban megbújó sárkányokkal, ház faláról lepillantó szende szűzzel.. fakapun, mosolygó kéjenccel..
Sokszínű és varázslatos, világ ami felfedezésre vár..
Csak engedni kell, hogy belekússzanak fantáziánkba, lelkünkbe.. és máris mesélni kezdik történeteiket.. ugyanakkor el-el veszhetünk egy-egy rács kusza fonadékaiban is..

Mi elvesztünk egy kicsit.. Kedvesem volt idegen vezetőm a kovácsoltvasak világában.. mesélt róluk , és ők is meséltek magukról.. képekbe próbáltam szőni mindazt, mit aznap tanultam hallottam tőlük..
De még csak tanulom, az ő történetüket.. és azt is miként váljak mesélőjükké..


























Fotók : Dalma