2009. augusztus 25., kedd

Mesterségek Ünnepe


A mesterségek ünnepe olyan volt akár a többi: árusok, vásári forgatag..., sok ember, kik bambán hömpölyögnek, és sokszor nem értem mit keresnek itt, mert üres tekintettel csak bambulnak bele a vakvilágba, kezükbe vásári csemegével...
Számomra mégis kicsit más volt, mert a pult másik oldalára álltam.
Beálltam árulni a kovácsokhoz..., mellettem a fiúk kovácsoltak, én meg a nézőközönséggel foglalkoztam..
Nagyon élvezetem nagy élmény volt napközben a kovács tűzet látni, azt milyen gyorsan formálódik egy darab vasból egy akasztó, hogy készül egy hajtű, milyen mesteri ügyességgel, csavarodik egy fibula. Olyan könnyed kézzel és rutinos mozdulatokkal munkálták meg a fémet, ami lenyűgöző...
Az emberek csak álltak és bámultak, néha kérdeztek..
A gyerekek őszinte csodálattal tekintettek Marcira a nagy
kovács emberre.

Egy igazi jókedvű, mosolygós szemű hegyomlás ember.
Mint Thor állt az üllő mellet és készítette a szebbnél szebb finomabbnál finomabb tárgyakat vasból.
A gyermekek kíváncsiságát, néha egy egy felnőtt tudta csak felül múlni, de sajnos nagy átlagban nem voltak túl érdeklődök. Ha valami érdekességet mutattunk akkor figyeltek csak oda..
Ennek ellenére nem volt olyan szörnyű..., bár igaz ami igaz négy nap ácsorgás nem pihentető. Mégis nagyon élveztem ezt a négy napot velük.
Meglátogattuk az öregeket is napközben. Mit egy szerető nagy család úgy öleltek át minket szeretetükkel és figyelmükkel..
Nagyon őszinte és nyíltszívű emberek. Az élet acélozta és edzette lelküket szívüket, ami a szívükön az a szájukon, egyenesek.. igazán emberek.. mégis kedvesek, és hatalmas szertettel szeretnek, ha oda figyelnek rájuk és nyílt szívvel közelítenek. Nagyon megszerettem a világukat.. igazán jól érzem magam velük...
Kedves furcsállja, hogy boldogan kísérem el mindenféle kovácsrendezvényre, de ez számomra természetes. Az ha érdekel, akkor ott vagyok , és ha tudok részt veszek benne, és segítek..
Az életben az ilyen események és apró dolgok igazán fontosak... egy mosoly, egy csillogó szempár.. egy kisgyerek mosolya.. ezért érdemes mindezt csinálni...
Nekem ez a pár nap minden fáradalmával együtt, sokat tudott adni..

Nincsenek megjegyzések: