morfondir..

Az életem most igazán jó és rossz is egyben..
Tanulok, tűrök, figyelek..
Türelmetlenül sürgetném a múlását, néha elmennék messzire.
Lelkem vágyik messzi tájakra..
Lábam mégse visz. Nem tudom miért. Gyökeret vertem valahogy.. mennék és maradnék is néha egyszerre..

Hatalmas lehetőségek és nehéz döntések között őrlődök nap mint nap.. de jó is ez az idő, mert kell ilyen is..
Most kell eldöntenem merre megyek tovább... és csak a remények és álmok várnak...
mert biztosan semmit se lehet előre tudni.. de talán már nem is akarom tudni... Csak mérlegelek... és próbálok jó döntéseket hozni..

Csak a végig járt út után fogom tudni idővel mérlegelni, hogy jól döntöttem-e ..